Anyámat idézem: “Csalánt esztek, kislányom? Hát jódógotokba tényleg nem tudjátok, mit csináljatok…” Ez a kaja nagyjából mindenkinél kiveri a biztosítékot. De ha odáig sikerül eljutni, hogy az ételt az illető a szájába vegye – szóval megkóstolja -, onnantól nyert ügyem van, pontosabban vesztettem, mert nekem nem sok nudli marad, az biztos.
Szóval szemre hardcore kaja, valójában viszont nagyon finom, az olaszos burgonyás gnocchihoz megtévesztően hasonlít, tényleg érdemes vele vesződni.
Néhány szó a csalánról, miért is jó az nekünk, főleg tavasszal:
- sok vasat és egyéb ásványi anyagot tartalmaz
- gazdag quercetinben, ami egy antioxidáns, azaz öregedésgátló flavonoid
- segít az allergiás reakciók enyhítésében
- serkenti a vese működését
- tisztítja a vért, a gyomrot
- csökkenti a vér húgysavszintjét, köszvényes, izületi gyulladásokkal küszködő betegeknek kötelező!
Forrázva, blansírozva elveszti csípősségét, szedni persze vastagabb kesztyűben érdemes, és mindig tiszta, kipufogógőzmentes helyről. Én csalánbőségben vagyok, ezért csak a felső leveleket-rügyeket szoktam lecsípni, abból készítem az ételeinket, teáinkat.
A recept alapvetően glutén- és tejmentes (én a ghít is annak sorolom), és ha valaki teljesen vegán koszton van, a tojást hagyja ki belőle nyugodtan, úgy is össze fog állni a tészta.
HOZZÁVALÓK (4 adaghoz):
- 10 dkg zsenge csalánlevél
- 1/2 kg régi burgonya, héjában megfőzve, megtörve, kihűtve
- 15 dkg Glutenno Alba fehér cipó lisztkeverék
- 1 tojás (vegán diéta esetén elhagyható)
- só
- a tálaláshoz 2-3 evőkanál ghí (tisztított vaj) és 2 evőkanál élesztőpehely
ELKÉSZÍTÉS:
- A csalánleveleket megmosom, aztán egy nagy fazék forró vízbe dobom 1 percre. Ebben az esetben nem sózom meg a blansoló vizet, mert kihűtve tápdús viráglocsolóvízként használom, kár lenne kiönteni.
- Utána szűrőbe teszem, lecsepegtetem, és ha kihűlt, kinyomkodom belőle a nedvességet. Ezután késsel apróra vágom.
- A tört burgonyát egy nagy keverőtálban összegyúrom a liszttel, a tojással, egy kevés sóval és az aprított csalánnal.
- A kapott tésztából ujjnyi vastag hurkákat sodrok, és késsel kis, 2 centis darabokra vágom.
- A nudlikat lobogva forró, sós vízben kifőzöm. Akkor vannak készen, ha feljöttek a víz tetejére.
- Közben egy nagy serpenyőben felforrósítom, picit meg is barnítom a ghít.
- Beleforgatom a kifőtt nudlit, és megszórom a “tejmentesek parmezánjával”, azaz élesztőpehellyel.