Régóta követem az ausztrál oszteopata, dr. Rosalba Courtney munkásságát. Rosalba szenvedélyesen foglalkozik a légzés művészetével és tudományával egyaránt. A diszfunkcionális légzés és a légzésterápia témakörében szerzett doktori fokozatot, számtalan tudományos szakirodalomban publikált, valamint tankönyvfejezetek létrehozásában is közreműködött. Hisz abban, hogy a légzés a mozgással, az elme-test technikákkal és más egészségügyi gyakorlatokkal kombinálva óriási potenciállal rendelkezik az elme és a test gyógyításának eszközeként. Az alábbi szöveg az ő cikkének kivonatolása, az eredetit itt tudjátok elolvasni.
A menopauzában lévő nőknél nagyon gyakori a légszomj és egyéb légzési nehézségek, mind nappal, mind éjszaka. Ezek a problémák számos tényezőre vezethetők vissza, többek között:
- Csökkenő tüdőfunkció
- Gyakoribb obstruktív alvási apnoé
- A hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely szabályozási zavarai
- Diszfunkcionális légzési minták
A légzési nehézségek hátterében álló kóros, funkcionális és pszichofiziológiai tényezők kezelése megfelelő (orvosi és nem orvosi) beavatkozásokkal jelentősen javíthatja a peri-menopauzában és a menopauza után lévő nők életminőségét.
A tüdőfunkció csökkenése
Kutatások bizonyítják, hogy azok a nők, akik legalább fél éve nem menstruálnak, csökkent tüdőfunkcióval rendelkeznek, és gyakoribbak a légzőrendszeri problémáik, mint a még menstruáló társaiknak. Különösen markánsan megfigyelhető ez akkor, ha az érintett nő már korábban is asztmás tüneteket produkált. Ugyanakkor az is előfordul, hogy egy eddig teljesen tünetmentes nő, a menopauza időszakába érve egyszer csak asztmás tüneteket mutat.
A hormonpótló terápia egyes esetekben bizonyítottan javítja a tüdőfunkciót, bár az ösztrogénterápia mellékhatásaként sokan fokozott hörgőgörcsről is beszámoltak. A légzőizmok működésének javítását, a hiperventilláció kezelését és a légzési minták optimalizálását célzó légzésfejlesztő tréning értékes kiegészítő kezelés lehet, azoknak, akik számára a hormonpótlás és az asztmagyógyszerek nem elegendőek.
Alvászavarok és a légzés
A menopauzában lévő nők hajlamosabbak az alvászavaros légzési mintákra, például az obstruktív alvási apnoéra, a felső légútak összeszűküléséből fakadó szindrómára és a nyugtalan láb szindrómára. Ezek az állapotok jelentősen rontják az alvás minőségét, és tartós álmatlansághoz vezethetnek. Az olyan tipikus hajlamosító tényezőkkel ellentétben, mint a testsúly vagy a nyakkörfogat, ezeknek az állapotoknak a menopauza utáni nőknél való fokozott előfordulása hormonális változásokhoz kapcsolódik: konkrétan az alacsony progeszteronszint miatt csökkent garatizom-tágító aktivitással hozható összefüggésbe. Ezenkívül a hormonális változások csökkenthetik a központi kemoreflexes irányítást, ami hozzájárulhat a légutak alvás közbeni összeomlásához. A hormonpótlás javíthatja az alvászavaros légzést, azonban úgy tűnik, hogy ezek a hatások inkább az ösztrogén, mint a progeszteron pótlásához kapcsolódnak. A garatizmok erősítése és a speciális légzésfejlesztő technikák alkalmazása szintén segíthet e zavarok kezelésében.
Szimpatikus idegrendszeri túlérzékenység és diszfunkcionális légzés
A menopauzában lévő nők gyakran tapasztalnak fokozott stresszt és fiziológiai feszültséget (egyfajta készenléti állapotot), ami különböző pszichés és fizikai tünetekkel együtt légzési nehézségeket okozhat.
A HPA tengely szabályozási rendszerének felborulása és a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitása feltételezhetően a hőhullámok és más posztmenopauzális tünetek hátterében álló tényezők. Ez az általános felfokozottság, túlhúzottság megzavarhatja a hatékony légzésszabályozás fenntartásához szükséges visszacsatolási mechanizmusokat, ami diszfunkcionális légzéshez vezet. Ennek tünetei az elégtelen, felszínes légzés, a szabálytalan légzési minták és a megmagyarázhatatlan légszomj vagy mellkasi szorító érzés – számtalan menopauzás nő számol be ezekről.
A légzési zavarok biokémiai, biomechanikai és pszichológiai aspektusait kezelő átfogó légzésfejlesztő programok bizonyítottan csökkentik ezeket a tüneteket. Ezenkívül ezek a programok segíthetnek a stressz és a felfokozott idegrendszeri állapot enyhítésében is.
Az olyan technikák, mint a légzésszabályozás, a tudatos légzés és az irányított képalkotással kombinált relaxáció (jóga nidra) különösen hatásosnak bizonyultak a stresszválasz diszregulációjának megcélzásában, ezáltal javítva az általános egészségi állapotot. E technikák rendszeres gyakorlásával a menopauzában lévő nőknél csökkentették a hőhullámokat, az éjszakai izzadást és az alvászavarokat is.
Hormonjóga: kettős hatásmechanizmusú megoldás a hormonális problémákból eredő légzési nehézségekre
Számomra, aki több éve gyakorlok és tanítok hormonjógát, nem kérdés, mitől is olyan nagyszerű ez a módszer, hiszen a benne található speciális légzéstechnikával egyszerre eredményezzük a légzésfunkciók javítását, ugyanakkor a hormonszintek helyreállítását is, ezzel pedig képessé válunk a rengeteg zavaró tünet mérséklésére, megszüntetésre.
A hormonjóga bárki számára megtanulható egy 4×2 órás tanfolyam (online és személyes) keretében, és utána pedig önálló gyakorlással az eredmények továbbra is fenntarthatóak maradnak. Erről további információt itt találsz.
További cikkek a Hormonjógáról:
Hogyan hat a hormonszintekre? Bizonyított eredmények, hormonszint-adatokkal.
Hormonjóga és szépség: a saját élményem leírása.
Hormonjóga hatásmechanizmusai: azoknak, akiket érdekel, mit miért tesznek.